Mt 9,35–10,1

• Jézus, amikor szolgálatba küld, saját maga cselekszik. Azt akarja, hogy erre figyeljünk, ebből kapjunk bátorítást, eligazítást.

• A 10. fejezet a szóbeli eligazítás. Ezt megelőzi az, amit Ő maga tesz.

  • Testi élete idején Ő maga is prédikált, gyógyított. Tanítványai láthatták, mit tesz és hogyan: láthattak valamit az Atyával való kapcsolatából, imaéletéből. Láthatták, hogy a támadások (pl. 9,34) nem bizonytalanítják el, változatlanul folytatja szolgálatát. „Szolgai formát vett fel… engedelmes volt mindhalálig…”

• Minket is úgy küld, hogy „előttünk jár”. Akkor testben ment el mindenfelé prédikálni, ma Szentlelkével cselekszik: elkészíti a helyzeteket, a befogadó szíveket. Ha valahol befogadják Őt, azt az Ő Lelke készítette el.

  • Testi életében egyszerre csak egy helyen volt ott. Ma egyszerre ott lehet velünk és azokkal, akik felé szolgálunk (mielőtt odaérnénk).

• Ő küld (Mt 28,19); Szentlelke munkálkodik; a tanítványnak mennie kell. Benne is munkálkodik.

  • A tanítvány kincset kapott, tovább akarja adni. Tudatában van, hogy mitől menekült meg, másokat is meg akar menteni. Ezt az akarást (és cselekvést) a Szentlélek munkálja benne.

  • Azt is, hogy engedelmes legyen, mindent úgy tegyen, ahogy Isten mondja. Nem saját „lelkesedéséből” vállal be dolgokat. Nem akar ott szolgálni, ahová Isten nem küldi (ApCsel 16,6–7).

  • Arra is Ő teszi képessé, hogy csak a tőle kapott eszközöket használja (Mt 10,9–10).

• Jézusnak és tanítványainak az üzenete egyszerű: „elközelített a mennyeknek országa”. A mennyek országával kapcsolatban akkor is voltak, ma is vannak hamis várakozások. Jézus a saját életével, cselekedeteivel mutatja be, miben áll valójában Isten országa.

  • Betegeket gyógyított messiási jelként. Amikor tanítványait betegek gyógyítására hatalmazza fel, azzal is önmagát (és az Ővele elérkezett Isten országát) hirdetteti.

  • Mai csodák / jelek: akkor származnak Istentől, ha általuk Isten Országa épül, azaz ha a Krisztusról való bizonyságtételt erősítik. Sokan várnak csodákat, pl. gyógyulást, anyagi gondok megoldódását, de Isten nem igazodik az emberek kívánságaihoz.

  • Viszont hirdetnünk (és építenünk) kell Isten Országát. Ez emberek hitre jutását, hitben való erősödését jelenti, hívő közösségek épülését, a „só és világosság szolgálat” működését.

    • Só: kevés, de meghatározó. A világon is „érződnie” kell, hogy van-e benne só, jelen vannak-e benne Krisztus tanítványai.

    • Világosság: útmutató.

• Jézus látja a szükségeket: látja, hogy az emberek elgyötörtek és szétszóródottak (Ez 34,5.11–16). Nekünk is Ő adja ezt a látást – szolgálat közben, miközben hirdetjük Isten országát.

  • Ő maga is akkor látta meg. Mint mindentudó Isten tudta, de közelről látni más…

  • Nemcsak tudása, érzelmei is voltak, de ezek nem indították el rossz irányba. Mi talán szervezkedni kezdenénk, megoldani egyes problémáikat, tüntetni… – Jézus az Atyához könyörög („az aratás Urához”) és minket is erre buzdít.

• Isten az aratás Ura, aki munkások által végzi munkáját.

  • Nem csupán „munkásokkal dolgoztat”. Nem „ül a fotelben”.

  • De nem is „egyedül dolgozik” – bár képes lenne egyedül, a Lélek által megváltoztatni emberek gondolkodását, hitet adni nekik, de nem így döntött.

  • Krisztus nemcsak prédikált, gyógyított, üldöztetéseket szenvedett, hanem meg is halt értünk – azért, hogy mi bejuthassunk Isten országába. „A tanítvány nem nagyobb a mesterénél.” A munkában nekünk is részt kell vennünk, az üldöztetéseket nekünk is el kell szenvednünk, magunkat fel kell adnunk (halála / halálig – 2Kor 4,7–12; szükség lehet erre mások megmentése érdekében).